Szakdolgozatírás: Módszertani standardok és hivatkozási keretrendszerek
A tudományos kutatások és publikációk egyik alapvető követelménye a megfelelő forráskezelés, amely biztosítja az idézett szakirodalom pontos megjelölését, valamint az eredetiség és az akadémiai tisztesség elveinek betartását.

Ez vonatkozik a szakdolgozatok és tudományos munkákra is, amelyek esetében kulcsfontosságú a követelmény szerint meghatározott hivatkozási stílus következetes és standard előírásoknak megfelelő alkalmazása, amely nem csupán a formai követelmények teljesítését segíti elő, hanem az olvasó számára is egyértelműsíti a felhasznált források eredetét.
A hivatkozási rendszerek fő céljai:
✔ Forráshitelesség biztosítása – Megmutatja, hogy a kutatás milyen alapokra épül.
✔ Plágium elkerülése – Tudományos környezetben elengedhetetlen, hogy egyértelmű legyen, mely információ származik külső forrásból és mely saját eredmény.
✔ Olvasói tájékozódás megkönnyítése – Egyértelmű struktúrát biztosít az idézetek és a bibliográfia számára.
✔ Szabványosítás és konzisztencia – Egy adott tudományterületen elfogadott egységes formát biztosít a szakirodalmi hivatkozások számára.
A különböző hivatkozási rendszerek eltérő módon kezelik az idézéseket és a bibliográfiai adatokat, a tudományterülettől és a publikációs normáktól függően.
Most bemutatjuk a legfontosabb nemzetközi szabványokat,, amelyek a szakdolgozatírás során leggyakrabban jelennek meg követelményként.
APA 7th Edition
Az APA 7 formátumot tudományos és akadémiai írásokhoz használják, különösen a társadalomtudományokban. Az alábbi összefoglaló segít a helyes hivatkozások és forrásmegjelölések alkalmazásában.
1. Szövegközi hivatkozások
Szövegközi hivatkozások esetében két formátum létezik:
- Narratív hivatkozás – a szerző neve része a mondatnak
- Zárójeles hivatkozás – a szerző neve és a dátum zárójelben szerepel

2. Irodalomjegyzék formátumok
Az irodalomjegyzékben minden hivatkozás teljes formában szerepel. Az alábbiakban néhány gyakori forrástípus és azok formázása látható:
2.1. Könyvek
- Egy
szerző:
Cowie, H. (2019). From birth to sixteen: Children's health, social, emotional and linguistic development. Routledge. - Két
szerző:
Remley, T. P., & Herlihy, B. (2020). Ethical, legal, and professional issues in counseling (6th ed.). Pearson.
2.2. eBook-ok
- DOI-val:
Kaza, S. (2018). What a waste 2.0: A global snapshot of solid waste management to 2050. World Bank Group. https://doi.org/10.1596/978-1-4648-1329-0 - DOI
nélkül (adatbázisból):
Churchill, R. (2018). Teaching: Making a difference (4th ed.). Wiley. - DOI
nélkül (nyílt hozzáférésű):
Martineau, J. (1869). Letters from Australia. Longman, Green & Co. https://archive.org/stream/lettersfromaustr00martiala?ref=ol#page/n8/mode/2up
2.3. Tudományos folyóiratcikkek
- DOI-val:
Kallio, H., Pietilä, A. M., Johnson, M., & Kangasniemi, M. (2016). Systematic methodological review: Developing a framework for a qualitative semi‐structured interview guide. Journal of Advanced Nursing, 72(12), 2954-2965. https://doi.org/10.1111/jan.13031 - DOI
nélkül (adatbázisból):
Anderson, M. (2018). Getting consistent with consequences. Educational Leadership, 76(1), 26-33. - DOI
nélkül (nyílt hozzáférésű):
Konishi, C., & Hymel, S. (2014). An attachment perspective on anger among adolescents. Merrill-Palmer Quarterly, 60(1), 53-79. https://digitalcommons.wayne.edu/mpq/vol60/iss1/4/
2.4. Weboldalak
- Egyéni
szerzővel:
Edwards, K. (2019). Yulunga: Traditional indigenous games. Sport Australia. https://www.sportaus.gov.au/yulunga - Szervezet
által:
Department of the Environment and Energy. (2019). Australia's strategy for nature. https://www.environment.gov.au/biodiversity/conservation/strategy
3. Fontos tudnivalók az APA 7 használatáról
✔ Több mint 20 szerző esetén:
Az első 19 szerző nevét ki kell írni, majd "…" következik, és végül az utolsó
szerző neve.
👉
Példa:
Smith, J., Brown, K., Johnson, L., Williams, P., Miller, R., Davis, T., Wilson,
B., Moore, S., Taylor, D., Anderson, M., Thomas, E., Jackson, C., White, N.,
Harris, G., Martin, H., Thompson, F., Garcia, A., Martinez, R., … Lee, W.
(2020). Advanced research methods in psychology. Academic Press.
✔ A DOI (Digital Object
Identifier) mindig a lehető legpontosabb hivatkozást biztosítja, ezért ha van
DOI, azt kell használni a forrás URL-je helyett.
👉
Példa:
Kallio, H., Pietilä, A. M., Johnson, M., & Kangasniemi, M. (2016).
Systematic methodological review: Developing a framework for a qualitative
semi‐structured interview guide. Journal of Advanced Nursing, 72(12),
2954-2965. https://doi.org/10.1111/jan.13031
(Ha nincs DOI, akkor az URL vagy a kiadó neve szerepel helyette.)
✔ Ha egy szerző neve
zárójeles hivatkozásban szerepel, az "&" jelet kell használni ("Smith &
Jones, 2020"), de ha narratív formában szerepel, akkor az "és" szó használandó
("Smith és Jones (2020)").
👉
Példa:
- Zárójeles hivatkozás: (Smith & Jones, 2020).
- Narratív hivatkozás: Smith és Jones (2020) kimutatták, hogy...
✔ A könyvcímek és
folyóiratcímek dőlt betűsek, de a cikkek címei nem.
👉
Példa:
- Könyv:
Brown, A. (2018). Introduction to cognitive psychology. Springer. - Folyóiratcikk:
Smith, J. (2021). The impact of social media on teenage mental health. Journal of Psychology, 15(2), 112-128.
(A könyvcím és a folyóirat neve dőlt, de a cikk címe nem.)
✔ Az évszám mindig a szerző
után áll zárójelben.
👉
Példa:
- Egy szerző: Jones (2020) szerint az új technológiák...
- Több szerző: Smith és Brown (2018) kimutatták, hogy...
- Zárójeles forma: (Williams, 2019).
Harvard hivatkozási rendszer
A Harvard-hivatkozási rendszer egy szerző-dátum alapú módszer, amelyet széles körben használnak különböző tudományterületeken, beleértve a társadalomtudományokat, üzleti tanulmányokat, természettudományokat és a műszaki tudományokat. Hasonló az APA 7-hez, de több fontos különbség van a formázásban és a forrásjegyzékben.
1. Alapvető szerkezeti elemek
A Harvard-hivatkozási rendszerben a forrásmegjelölés két részből áll:
1️⃣ Szövegközi hivatkozás – a szerző és az évszám szerepel a szövegben vagy zárójelben.
2️⃣ Forrásjegyzék (bibliográfia) – részletes információt tartalmaz a forrásokról a dolgozat végén.
2. Szövegközi hivatkozás szabályai
✔ A szerző neve és az évszám mindig megjelenik a szövegben.
✔ Ha konkrét részre hivatkozunk, az oldalszámot is meg kell adni.
👉 Példák:
- Egy szerző:
- Brown (2020) kimutatta, hogy...
- (Brown, 2020).
- Két szerző:
- Smith és Jones (2018) szerint...
- (Smith & Jones, 2018).
- Három vagy több szerző:
- Taylor et al. (2019) megállapította...
- (Taylor et al., 2019).
- Közvetett idézet (valaki más munkájára hivatkozva):
- (idézve: White, 2017, p. 45).
📌 Fontos különbség az APA 7-hez képest:
- Az APA 7-nél három vagy több szerző esetén az első hivatkozásban is "et al." szerepel, míg a Harvard stílusban néha kiírják az első három nevet.
- Harvard esetén az "és" szó gyakran "&" helyett "and" formában jelenik meg.
3. A forrásjegyzék formázása
A Harvard-stílus eltér az APA 7-től abban, hogy gyakran tartalmazza a kiadás helyét, és a formázás is eltérhet (például az évszám nem mindig zárójelben van).
📚 Könyvek
👉 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév kezdőbetűje. (Év). Cím. Kiadás (ha nem első). Kiadás helye: Kiadó.
👉 Példa:
Brown, A. (2020). Introduction to cognitive psychology. 2nd edn. London: Springer.
📌 Különbség az APA 7-hez képest:
- Az APA 7-ben nincs kiadási hely.
- Harvardban a "2nd edn." formát használják, míg az APA 7 "(2nd ed.)" alakot követ.
📖 Folyóiratcikkek
👉 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév kezdőbetűje. (Év). "Cikk címe", Folyóirat címe, Kötet(szám), oldalak.
👉 Példa:
Kallio, H., Pietilä, A. M., Johnson, M. & Kangasniemi, M. (2016). "Systematic methodological review: Developing a framework for a qualitative semi‐structured interview guide", Journal of Advanced Nursing, 72(12), pp. 2954-2965.
📌 Különbség az APA 7-hez képest:
- Az APA 7-ben a folyóiratcím és a kötet dőlt betűs, míg Harvardnál csak a folyóiratcím.
- Harvardban "pp." jelzi az oldalszámokat, APA 7-ben nincs "pp."
🌍 Weboldalak
👉 Formátum:
Szerző vagy szervezet neve. (Év). Cím. Elérhető: URL (Hozzáférés dátuma: ÉÉÉÉ. hónap nap.).
👉 Példa:
World Health Organization. (2020). National capacities review tool for a novel coronavirus (nCoV). Elérhető: https://www.who.int/docs/default-source/documents/publications/national-capacities-review-tool-for-a-novel-coronavirus-ncov.pdf (Hozzáférés: 2024. január 10.).
📌 Különbség az APA 7-hez képest:
- APA 7-ben nincs szükség hozzáférési dátumra, kivéve, ha a weboldal tartalma gyakran változik.
- Harvardban mindig feltüntetik a hozzáférési dátumot.
4. Egyéb különbségek Harvard és APA 7 között

A Harvard-hivatkozás hasonló az APA 7-hez, de van néhány fontos eltérés:
✔ A forrásjegyzékben gyakran szerepel a kiadási hely.
✔ A folyóiratcikkek és könyvek formázása eltérhet (pl. "pp." használata).
✔ Weboldalaknál mindig meg kell adni a hozzáférési dátumot.
✔ Az évszám formátuma különböző lehet a két rendszerben.
MLA (Modern Language Association)
Az MLA hivatkozási stílust elsősorban a bölcsészettudományokban használják, különösen az irodalom, történelem, filozófia és nyelvészet területén. A rendszer célja, hogy az idézetek egyszerűek és könnyen érthetők legyenek, miközben lehetővé teszik az olvasók számára, hogy gyorsan megtalálják a hivatkozott forrásokat az irodalomjegyzékben (Works Cited list).
1. Szövegközi hivatkozás (in-text citation)
Az MLA módszer nem tartalmaz évszámot a szövegközi hivatkozásban, hanem csak a szerző vezetéknevét és az oldalszámot tünteti fel.
📌 Alapformátum:
(Szerző vezetékneve Oldalszám)
🔹 Ha a szerző neve szerepel a mondatban:
Smith szerint "a reneszánsz festészet új vizuális nyelvezetet hozott létre" (45).
🔹 Ha a szerző neve nincs a mondatban:
"A reneszánsz festészet új vizuális nyelvezetet hozott létre" (Smith 45).
🔹 Két szerző esetén:
(Taylor és Brown 23)
🔹 Három vagy több szerző esetén:
(Johnson et al. 78)
🔹 Ha nincs szerző
(például egy weboldal esetén):
A cím rövidített változatát kell használni idézőjelben:
("Renaissance Art" 12)
🔹 Ha több művet idézünk egy szerzőtől:
(Smith, Art History 67) és (Smith, Painting Techniques 89)
📌 Fontos különbség más stílusokhoz képest:
- Az APA 7 évszámot tartalmaz a szövegközi hivatkozásban, az MLA viszont nem.
- Az APA és Harvard stílus az oldalszámok előtt "p." vagy "pp." jelölést használ, az MLA csak a számot írja ki.
2. Irodalomjegyzék (Works Cited list)
Az MLA rendszerben a forrásokat ABC sorrendben kell felsorolni a szerző vezetékneve szerint. Az első sor balra zárt, a második és további sorok beljebb vannak húzva (függő behúzás / hanging indent).
📌 Formázási szabályok:
✔ A szerző vezetékneve először szerepel, majd
a keresztneve.
✔ A könyvcím és a folyóiratcím dőlt betűs, de
a cikkek és fejezetek címe idézőjelben van.
✔ Az MLA tartalmazza a kiadó nevét és a kiadás évét.
📚 Könyv hivatkozása
🔹 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. Könyv címe. Kiadó, Év.
🔹 Példa:
Smith, John. Renaissance Art and Culture. Oxford University Press, 2020.
📌 Különbség más stílusokhoz képest:
- Az APA 7-ben az évszám a szerző neve után, zárójelben van: Smith, J. (2020).
- A Harvard stílusban a kiadási hely is szerepel: Oxford: Oxford University Press.
📖 Folyóiratcikk hivatkozása
🔹 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. "Cikk címe." Folyóirat címe,
kötet (szám), év, oldalszám(ok).
🔹 Példa:
Johnson, Emily. "Symbolism in Baroque Paintings." Art History Review,
vol. 45, no. 2, 2021, pp. 134-150.
📌 Fontos tudnivalók:
- "Cikk címe" idézőjelben van, de a folyóirat címe dőlt betűs.
- Az évszám nincs zárójelben, míg az APA 7-ben igen.
- Az MLA jelöli a kötet számát "vol.", a kiadás számát "no." formában.
🌍 Weboldal hivatkozása
🔹 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. "Cikk vagy oldal címe." Weboldal neve,
kiadó (ha van), dátum, URL.
🔹 Példa:
World Health Organization. "COVID-19 Guidelines." WHO, 5 May 2021, www.who.int/covid19-guidelines.
📌 Fontos különbség más stílusokhoz képest:
- Az APA 7 nem használ idézőjeleket a weboldal címénél.
- Az MLA megadja a közzététel dátumát, míg az APA 7 csak az elérés dátumát írja ki, ha szükséges.
3. Egyéb fontos szabályok az MLA rendszerben
📝 Kiadás megjelölése (ha nem az első kiadás)
Ha egy könyv nem az első kiadás, akkor ezt meg kell adni.
🔹 Példa:
Brown, Lisa. Modern Poetry. 3rd ed., Cambridge University Press, 2018.
🔄 Több szerző esetén
Ha egy forrásnak két szerzője van, akkor az első szerző neve fordított sorrendben szerepel, a második normál formátumban.
🔹 Példa:
Smith, John, és Mary Johnson. European Art Movements. Penguin, 2019.
Ha egy forrásnak három vagy több szerzője van, csak az első szerző nevét írjuk ki, és "et al." követi.
🔹 Példa:
Williams, Robert, et al. Contemporary Art Trends. Yale University Press,
2022.
📑 Ha egy szerzőtől több mű szerepel a bibliográfiában
Ha ugyanattól a szerzőtől több művet idézünk, a második és további műveknél a szerző neve helyett három kötőjelet használunk (⸻).
🔹 Példa:
Smith, John. Renaissance Architecture. Harvard University Press, 2015.
⸻. Baroque and Rococo Art. Princeton University Press, 2018.
Az MLA és más stílusok összehasonlítása
Az MLA hivatkozási stílust elsősorban a bölcsészettudományokban használják, különösen az irodalom, történelem, filozófia és nyelvészet területén. A rendszer célja, hogy az idézetek egyszerűek és könnyen érthetők legyenek, miközben lehetővé teszik az olvasók számára, hogy gyorsan megtalálják a hivatkozott forrásokat az irodalomjegyzékben (Works Cited list).
1. Szövegközi hivatkozás (in-text citation)
Az MLA módszer nem tartalmaz évszámot a szövegközi hivatkozásban, hanem csak a szerző vezetéknevét és az oldalszámot tünteti fel.
📌 Alapformátum:
(Szerző vezetékneve Oldalszám)
🔹 Ha a szerző neve szerepel a mondatban:
Smith szerint "a reneszánsz festészet új vizuális nyelvezetet hozott létre" (45).
🔹 Ha a szerző neve nincs a mondatban:
"A reneszánsz festészet új vizuális nyelvezetet hozott létre" (Smith 45).
🔹 Két szerző esetén:
(Taylor és Brown 23)
🔹 Három vagy több szerző esetén:
(Johnson et al. 78)
🔹 Ha nincs szerző
(például egy weboldal esetén):
A cím rövidített változatát kell használni idézőjelben:
("Renaissance Art" 12)
🔹 Ha több művet idézünk egy szerzőtől:
(Smith, Art History 67) és (Smith, Painting Techniques 89)
📌 Fontos különbség más stílusokhoz képest:
- Az APA 7 évszámot tartalmaz a szövegközi hivatkozásban, az MLA viszont nem.
- Az APA és Harvard stílus az oldalszámok előtt "p." vagy "pp." jelölést használ, az MLA csak a számot írja ki.
2. Irodalomjegyzék (Works Cited list)
Az MLA rendszerben a forrásokat ABC sorrendben kell felsorolni a szerző vezetékneve szerint. Az első sor balra zárt, a második és további sorok beljebb vannak húzva (függő behúzás / hanging indent).
📌 Formázási szabályok:
✔ A szerző vezetékneve először szerepel, majd
a keresztneve.
✔ A könyvcím és a folyóiratcím dőlt betűs, de
a cikkek és fejezetek címe idézőjelben van.
✔ Az MLA tartalmazza a kiadó nevét és a kiadás évét.
📚 Könyv hivatkozása
🔹 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. Könyv címe. Kiadó, Év.
🔹 Példa:
Smith, John. Renaissance Art and Culture. Oxford University Press, 2020.
📌 Különbség más stílusokhoz képest:
- Az APA 7-ben az évszám a szerző neve után, zárójelben van: Smith, J. (2020).
- A Harvard stílusban a kiadási hely is szerepel: Oxford: Oxford University Press.
📖 Folyóiratcikk hivatkozása
🔹 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. "Cikk címe." Folyóirat címe,
kötet (szám), év, oldalszám(ok).
🔹 Példa:
Johnson, Emily. "Symbolism in Baroque Paintings." Art History Review,
vol. 45, no. 2, 2021, pp. 134-150.
📌 Fontos tudnivalók:
- "Cikk címe" idézőjelben van, de a folyóirat címe dőlt betűs.
- Az évszám nincs zárójelben, míg az APA 7-ben igen.
- Az MLA jelöli a kötet számát "vol.", a kiadás számát "no." formában.
🌍 Weboldal hivatkozása
🔹 Formátum:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. "Cikk vagy oldal címe." Weboldal neve,
kiadó (ha van), dátum, URL.
🔹 Példa:
World Health Organization. "COVID-19 Guidelines." WHO, 5 May 2021, www.who.int/covid19-guidelines.
📌 Fontos különbség más stílusokhoz képest:
- Az APA 7 nem használ idézőjeleket a weboldal címénél.
- Az MLA megadja a közzététel dátumát, míg az APA 7 csak az elérés dátumát írja ki, ha szükséges.
3. Egyéb fontos szabályok az MLA rendszerben
📝 Kiadás megjelölése (ha nem az első kiadás)
Ha egy könyv nem az első kiadás, akkor ezt meg kell adni.
🔹 Példa:
Brown, Lisa. Modern Poetry. 3rd ed., Cambridge University Press, 2018.
🔄 Több szerző esetén
Ha egy forrásnak két szerzője van, akkor az első szerző neve fordított sorrendben szerepel, a második normál formátumban.
🔹 Példa:
Smith, John, és Mary Johnson. European Art Movements. Penguin, 2019.
Ha egy forrásnak három vagy több szerzője van, csak az első szerző nevét írjuk ki, és "et al." követi.
🔹 Példa:
Williams, Robert, et al. Contemporary Art Trends. Yale University Press,
2022.
📑 Ha egy szerzőtől több mű szerepel a bibliográfiában
Ha ugyanattól a szerzőtől több művet idézünk, a második és további műveknél a szerző neve helyett három kötőjelet használunk (⸻).
🔹 Példa:
Smith, John. Renaissance Architecture. Harvard University Press, 2015.
⸻. Baroque and Rococo Art. Princeton University Press, 2018.
Az MLA és más stílusok összehasonlítása

Chicago
A Chicago hivatkozási stílus kétféle formátumot kínál, attól függően, hogy milyen tudományterületen használják:
- Jegyzet-hivatkozásos (Notes and Bibliography, NB) rendszer – főként történelmi és bölcsészettudományokban alkalmazzák. Ebben a formátumban a hivatkozások lábjegyzetekben vagy végjegyzetekben szerepelnek, és a bibliográfiában is fel vannak tüntetve.
- Szerző-dátum (Author-Date) rendszer – társadalomtudományokban elterjedt, és az APA és Harvard rendszerekhez hasonlóan szerző és évszám alapú szövegközi hivatkozásokat használ.
1. Jegyzet-hivatkozásos stílus (Notes and Bibliography, NB)
Ez a módszer a lábjegyzeteket vagy végjegyzeteket használja a források feltüntetésére. Az irodalomjegyzék (Bibliography) külön szerepel a dolgozat végén.
📝 Szövegközi hivatkozás – Lábjegyzetes rendszer
A lábjegyzeteket (vagy végjegyzeteket) felső indexben lévő számokkal jelöljük a szövegben, majd a hivatkozás a lap alján vagy a dokumentum végén jelenik meg.
🔹 Példa szövegközi
hivatkozásra:
A reneszánsz művészet új vizuális nyelvezetet hozott létre.¹
🔹 Példa lábjegyzetre:
¹ John Smith, Renaissance Art and Culture (Oxford: Oxford University
Press, 2020), 45.
📌 Fontos tudnivalók:
✔ A hivatkozás mindig teljes formában szerepel az
első előforduláskor.
✔ Ha ugyanazt a forrást később újra idézzük, lehet rövidített
formát használni:
- ¹ Smith, Renaissance Art, 45.
📚 Irodalomjegyzék (Bibliography) formátuma
Az irodalomjegyzékben a forrásokat teljes formátumban, ABC sorrendben kell feltüntetni. A formátum eltér a lábjegyzetekben használtól.
🔹 Könyv hivatkozása a
bibliográfiában:
Szerző vezetékneve, Keresztnév. Könyv címe. Kiadási hely: Kiadó,
Év.
🔹 Példa:
Smith, John. Renaissance Art and Culture. Oxford: Oxford University
Press, 2020.
📌 Megjegyzések:
- A szerző neve fordított sorrendben van (bibliográfiában), míg a lábjegyzetben normál formátumban szerepel.
- A könyvcím dőlt betűs.
- Az APA és Harvard hivatkozásokhoz képest a kiadási helyet is meg kell adni.
📖 Folyóiratcikk hivatkozása
🔹 Lábjegyzetben:
¹ Emily Johnson, "Symbolism in Baroque Paintings," Art History Review
45, no. 2 (2021): 134-150.
🔹 Bibliográfiában:
Johnson, Emily. "Symbolism in Baroque Paintings." Art History Review 45,
no. 2 (2021): 134-150.
📌 Megjegyzés:
- A lábjegyzetben minden információ vesszővel van elválasztva, míg a bibliográfiában pontokkal.
- Az évszám zárójelben szerepel a lábjegyzetben, de nem a bibliográfiában.
🌍 Weboldal hivatkozása
🔹 Lábjegyzetben:
¹ World Health Organization, "COVID-19 Guidelines," WHO, May 5, 2021, www.who.int/covid19-guidelines.
🔹 Bibliográfiában:
World Health Organization. "COVID-19 Guidelines." WHO. May 5, 2021. www.who.int/covid19-guidelines.
📌 Fontos különbség más stílusokhoz képest:
- A dátum mindig hónap, nap, év formátumban szerepel.
- Az APA-ban nincs idézőjel a címnél, míg itt igen.
2. Szerző-dátum stílus (Author-Date)
A Chicago szerző-dátum módszere az APA és Harvard stílushoz hasonló, és inkább a társadalomtudományokban használják.
📌 Alapformátum:
(Szerző vezetékneve Évszám, Oldalszám)
🔹 Szövegközi hivatkozás példák:
Smith (2020, 45) szerint a reneszánsz művészet új vizuális nyelvezetet hozott létre.
"A reneszánsz művészet új vizuális nyelvezetet hozott létre" (Smith 2020, 45).
📚 Irodalomjegyzék (References) formátuma
🔹 Könyv hivatkozása:
Smith, John. 2020. Renaissance Art and Culture. Oxford: Oxford
University Press.
🔹 Folyóiratcikk
hivatkozása:
Johnson, Emily. 2021. "Symbolism in Baroque Paintings." Art History Review
45 (2): 134-150.
🔹 Weboldal
hivatkozása:
World Health Organization. 2021. "COVID-19 Guidelines." WHO. May 5. www.who.int/covid19-guidelines.
📌 Fontos különbségek az NB és az Author-Date között:
- A szerző-dátum formátumban az évszám azonnal a szerző neve után jön.
- A dátumformátum az NB-ben részletesebb (hónap és nap is szerepelhet).
- A szerző-dátum rendszerben nincs lábjegyzet, a hivatkozás csak a szövegben és az irodalomjegyzékben szerepel.

IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers)
– A mérnöki és informatikai tudományokban gyakran alkalmazott számozott hivatkozási rendszer. A forrásokat szögletes zárójelben [1], [2] jelölik a szövegben, és a hivatkozások listája megjelenési sorrendben kerül feltüntetésre.
Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) hivatkozási stílus egy számozott hivatkozási rendszer, amelyet elsősorban mérnöki, informatikai és technológiai tudományterületeken használnak.
📌 Főbb jellemzői:
✔ Szögletes zárójelek [ ] jelzik a hivatkozásokat a szövegben.
✔ A forrásokat megjelenési sorrendben kell felsorolni a hivatkozások listájában.
✔ Az egyes források száma végig állandó marad a dokumentumban (ha egy forrást többször idézünk, mindig ugyanaz a szám vonatkozik rá).
✔ Az irodalomjegyzékben a források pontos formátumban szerepelnek.
📝 Szövegközi hivatkozás az IEEE stílusban
A hivatkozásokat szögletes zárójelben [ ] kell elhelyezni a szöveg megfelelő helyén.
🔹 Példa szövegközi hivatkozásra:
A mesterséges intelligencia fejlődése jelentős hatással van az ipari automatizálásra [1].
🔹 Példa többszörös hivatkozásra egy mondatban:
A gépi tanulás algoritmusai egyre hatékonyabbak [2], [3].
🔹 Több forrás egyetlen hivatkozásban:
Az újabb tanulmányok is ezt támasztják alá [4]–[6].
📌 Fontos tudnivalók:
- A szövegben nem kell feltüntetni a szerző nevét vagy a kiadási évet, csak a hivatkozási számot.
- Ha egy forrást többször idézünk, ugyanazt a számot kell használni minden előforduláskor.
📚 Irodalomjegyzék (References) IEEE formátumban
A hivatkozások a dokumentum végén "References" címmel jelennek meg, és megjelenési sorrendben vannak rendezve (nem ABC szerint).
📌 Általános formátum:
[sorszám] Szerző(k), Könyv vagy cikk címe, Kiadás száma (ha van), Kiadási hely: Kiadó, Év, Oldalszám (ha szükséges).
📖 Könyv hivatkozása az IEEE stílusban
🔹 Formátum:
[1] Szerző Vezetéknév, Keresztnév, Könyv címe. Kiadási hely: Kiadó, év.
🔹 Példa:
[1] J. Smith, Introduction to Machine Learning. New York: Springer, 2020.
📌 Fontos tudnivalók:
✔ A szerző neve fordított sorrendben van (vezetéknév, keresztnév kezdőbetű).
✔ A könyvcím dőlt betűs.
✔ A kiadó és a kiadási hely is szerepel.
📄 Folyóiratcikk hivatkozása
🔹 Formátum:
[2] Szerzők, "Cikk címe," Folyóirat neve, kötetszám (év), oldalszámok.
🔹 Példa:
[2] M. Brown és L. Green, "Neural Networks in Autonomous Vehicles," IEEE Transactions on Neural Networks, vol. 34, no. 2, pp. 123-135, 2021.
📌 Fontos tudnivalók:
✔ A cikk címe idézőjelben szerepel.
✔ A folyóirat neve dőlt betűs.
✔ A kötet- és számjelölés is kötelező.
🌍 Weboldal hivatkozása
🔹 Formátum:
[3] Szerző(k), "Cikk címe," Weboldal neve, dátum. [Online]. Elérhető: URL
🔹 Példa:
[3] World Health Organization, "COVID-19 Guidelines," WHO, May 5, 2021. [Online]. Available: www.who.int/covid19-guidelines.
📌 Fontos tudnivalók:
✔ Az "[Online]" címkével kell jelezni, hogy internetes forrás.
✔ Az elérhetőségi dátum nem kötelező, kivéve, ha az oldal folyamatosan változik.
📑 Konferenciacikk hivatkozása
🔹 Formátum:
[4] Szerző(k), "Cikk címe," Konferencia neve, Helyszín, Év, oldalszámok.
🔹 Példa:
[4] T. Wilson és R. Zhang, "5G Technology and Smart Cities," IEEE International Conference on Communications, Paris, 2022, pp. 55-60.
📌 Fontos tudnivalók:
✔ A konferencia neve dőlt betűs.
✔ A helyszín és az évszám is kötelező.
✔ Az IEEE hivatkozási rendszer egy számozott rendszer, amely szögletes zárójeleket használ a szövegben, és a forrásokat megjelenési sorrendben tünteti fel.
✔ Leginkább mérnöki és informatikai tudományokban használatos.
✔ Nincs szükség szerző és évszám kiírására a szövegben, a szögletes zárójelek [ ] elegendőek.
✔ Az irodalomjegyzékben az adatok szigorúan meghatározott formátumot követnek.
✔ Egyszerűbb és kompaktabb, mint az APA vagy Harvard rendszer, de kevésbé intuitív olvasás közben.
🔹 Mikor érdemes az IEEE-t használni?
Ha mérnöki, informatikai vagy technológiai dolgozatot írsz, az IEEE a legmegfelelőbb választás.